JĂŠghegyek NĂŠpe 1 VarĂĄzslat

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

legal�bb tudjuk, hogy kihez tartozik a mi kisfiunk mondta
v�g�l.
Tengelnek nem ker�lte el a figyelm�t, amit Silje mondott.
A mi kisfiunk. Furcs�n �rezte mag�t.
Ez nem olyan egyszerq, Silje mondta halkan. A kisfi�
nem hozz� tartozik, hiszen megtagadta. De meg�rtem, mit �rzel
most.
Charlotte Meiden& Silje egyre csak r� gondolt. Sz�ve
megtelt egy�tt�rz�ssel. Nem �t�lte el az ismeretlen asszonyt
az�rt, mert kitette a gyereket. Meg�rezte, mi�rt cselekedett �gy.
�bredj fel, Silje! szólongatta gyeng�den Tengel. Na-
gyon, nagyon messze j�rt�l.
A l�ny gondolatban Trondheimben j�rt, de gyorsan vissza-
t�rt a jelenbe. M�g v�rtak r� a tele ruh�skosarak. A t�volban
egy sz�ncinke �nekelte tavaszcsalogató dal�t. Tengel semmit
sem vett �szre az eg�szbQl. Nem tudott betelni a l�ny n�z�s�-
vel.
Boldog volt, hogy karjaiban tarthatja& pontosan �gy, mint
�lm�ban&
Silje suttogta. Pokol volt minden n�lk�led t�lt�tt
nappal, �s& minden �jszaka.
Nekem is sz�rnyq volt n�lk�led n�zett fel a f�rfira.
�s amikor megl�ttam, hogy az a gazember ott a folyón�l& Azt
hittem, nem �lem t�l&
Silje lassan elmosolyodott. Mintha csak most �bredt volna
r� arra, hogy Tengel hossz� percek óta tartja a karj�ban. �rezte,
hogy test�t kellemes meleg �rasztja el. Remegve emelte fel a
kez�t �s v�gigsim�tott a f�rfi arc�n. �rint�se olyan gyeng�d
volt, mint a tavaszi sz�l.
Tengel egyre gyorsabban l�legzett. Teljes erQvel mag�hoz
szor�totta a l�nyt. Egy darabig �gy �lltak, �ssze�lelkezve. Aj-
kuk egym�shoz �rt, majd Silje a nyak�n �rezte a f�rfi csókj�t,
boldogan vetette h�tra a fej�t. Amikor a f�rfi nyelve a bQr�t
�rintette, a v�gytól al�ltan egyre k�zelebb �s k�zelebb b�jt
hozz�. Tengel gyeng�den megcsókolta az arc�t, az �ll�t, a sze-
m�t �s v�g�l hosszan a sz�j�t.
Eleinte gyeng�d �s meghitt csókjai egyre szenved�lyeseb-
b� v�ltak, a l�nyban l�ngolt a v�gy. A f�rfi �jra �s �jra meg-
csókolta a mag�nytól ki�hezetten. Silje belesz�d�lt a test�t
el�ntQ boldogs�g �rz�s�be. Forgott k�r�l�tte az eg�sz vil�g, �s
a vil�g csupa gyeng�ds�g �s szerelem volt.
Hirtelen �szrevette, hogy k�rmeit a f�rfi v�ll�ba m�lyeszti
�s hogy teste f�lre�rthetetlen�l szinte beleolvad a m�sik�ba.
Tengel nagyot nyelt �s kicsit t�volabb tolta a l�nyt. Amikor
r�n�zett, m�g l�thatta ajkain a boldog, �rz�ki mosolyt, melyet
csókjai csaltak elQ. A f�rfi szeme k�nnyezett, hirtelen azt sem
tudta, hol van �s mi t�rt�nik vele.
Mi lesz vel�nk, kedvesem? suttogta r�m�lten. Jobb
lenne, ha most azonnal elpusztuln�k!
Nem, nem! ny�sz�r�gte Silje. Ne menj el. N�lk�led
semmi sem vagyok. Gyere, menj�nk be. �lj le tQlem t�volabb,
de ne menj el, nem szabad elmenned!
A l�ny l�zasan besz�lt. Nem engedhette el a f�rfit, most
nem. Tengel belement a j�t�kba, b�r furcs�n �rezte mag�t.
M�gis megtette Silje kedv��rt.
Sz�ks�g�nk van egym�sra. A nap minden pillanat�ban.
Annyi minden van, amit egy�tt kell megoldanunk. �s �r�ln�nk
kell egym�snak. Silj�bQl csak �gy �radtak a szavak.
Igen, tudom. Sz�ks�g�nk van egym�sra. Mert mi ketten,
Silje, olyanok vagyunk, mint a fa, melyet kett�v�gtak, �s ha a
k�t r�sz nem tal�l ism�t egym�sra, akkor meghal a fa.
Silje itta mag�ba a f�rfi szavait, de amire v�rt, nem hang-
zott el. �gy neki kellett kimondani.
Mi�rt nem prób�ljuk meg? Nem felt�tlen�l kell gyerme-
ket nemzen�nk.
A f�rfi r�n�zett �s elmosolyodott.
Azt hiszem, mind a ketten t�ls�gosan forróv�rqek va-
gyunk. El tudod k�pzelni, hogy k�pesek lenn�nk vigy�zni?
Nem felelte sz�gyenlQsen a l�ny. Bocs�ss meg ne-
kem!
A f�rfi fel�llt �s az ajtóf�lf�nak t�maszkodott.
Ne k�rj tQlem soha bocs�natot, Silje! H�t azt hiszed, nem
�rtelek? Csak annyi k�zt�nk a k�l�nbs�g, hogy te hangosan
mondod ki azt, amire �n gondolok. De most mennem kell.
Silje k�ts�gbeesetten keresett valamit, amirQl m�g besz�l-
hetn�nek.
Tengel& m�r olyan r�góta&
A f�rfi meg�llt.
M�r olyan r�góta meg akartam k�rdezni, kik voltak azok
a lovasok, akik veled voltak azon az �jszak�n, amikor tal�lkoz-
tunk?
A J�ghegyek N�p�nek fiai felelte mosolyogva. A fe-
jedelem k�ld�tt minket, hogy vigy�k vissza Heminget. Meg-
tudtuk ugyanis, hogy fogs�gba esett, �s az apja �gy v�lte, jobb,
ha viszek magammal seg�ts�get. A t�bbiek azonnal visszafor-
dultak. �g veled, Silje! Vigy�zz magadra.
A f�rfi elment. Silje nem tudta ott tartani.
Tengel azóta gyakrabban j�rt Silj�hez. Minden este ben�-
zett hozz�, hogy megtudja, hogy vannak, �s hogy zaklatt�k-e.
Silje �r�lt, hogy hamarosan v�get �r a t�l. A szomsz�dai [ Pobierz całość w formacie PDF ]